Okok
Nem tudva, hogy a természeti erőforrásaink végesek – egy téves környezeti etika
Az emberiség úgy használja a természeti forrásokat, mintha nem lenne holnap! Úgy kezeljük az olyan forrásokat, mint a vizet, olajat, a tiszta levegőt és más nyersanyagokat, mintha végtelen ellátás lenne belőlük. Sőt mi több, ezeket a nyersanyagokat a gazdagok tulajdonának tekintjük, és nem olyasvalaminek, amin közösen osztozunk! A természeti források fogyasztása már ma túllépi azt a határt, amin belül még újratermelődhetnének természetesen úton.
Ha belátnánk, hogy a környezet és a benne található források mindannyiunké, és milyen értékes és végesek, egy teljesen másfajta szemléletünknek kellene lennie.
Film: A fogyasztás ára
independent.footprint.wwf.org.uk
Az emberen kívüli élőlények kezelése
Az állatokat az emberek tulajdonának tekintjük és ebből adódóan tárgyakként kezeljük őket. Annak ellenére, hogy sokáig tudott volt, hogy rengeteg állatnak van intelligenciája, öntudata, társas viselkedése, kommunikációja és nyelve, és képessége a szenvedésre, mégis úgy kezeljük őket, mintha egyszerű gépek volnának.
A mezőgazdaság a profitmaximalizáláson alapul, és nem azon, hogy kielégítsük az állatok szükségleteit. A haszonállatok teljes mértékben a "szabad piac" kezében vannak.
Ideje újragondolnunk a Földön élő állatokhoz való viszonyunkat!
Film: Találkozz a húsoddal
További információ:
- Honnan jön a tojásom?
- YouTube dokumentáció
- Tejgyártás
- YouTube dokumentáció
- Miért van az állatoknak joguk az élethez
- Állatjog filozófia – a természettudományok szemszögéből
Kapitalizmus
A kapitalista gazdasági rendszer korábban elképzelhetetlen mennyiségű javak és termékek áradatát termelte ki. Sokaknak soha nem ment ilyen jól. Ugyanakkor számos jelenlegi társadalmi jelenség, probléma nem véletlen, hanem a kapitatalizmus logikus következményei.
A verseny és a folyamatosan növekvő profit szükségessége miatt az emberek, állatok és a környezet egybre kevésbé fontos, sokkal inkább ezek az érdekek. Az emberek pedig arra kényszerülnek, hogy fenntartsák a fogyasztási szintjüket – minden más csökkentené a társadalmi státuszukat.
Egy hosszú munkanap után már nem sok idő marad arra, hogy reflektáljuk a politikára, a média propagandára, vagy hogy megkérdőjelezzük a saját életmódunkat.
A tény, hogy a szegények és gazdagok között szakadék minden eddiginél szélesebb, szintén a kapitalizmus velejárója. Azok, aki 8 órát dolgoznak naponta, értékkel rendelkező javakat állítanak elő. Az ő bérük mindig kevesebb, mint a munkájuk értéke. A különbözetet pedig megtarta a kapitalista munkáltató, profitként. Sokan értékes munkát végeznek, de nem megfelelően fizetik őket érte, mások pedig magas jövedelemmel rendelkeznek, és alig járulnak hozzá a termeléshez.
A verseny mindig piaci koncentrációhoz vezet: a kisebb cégek, vállalkozások csődbe mennek, míg a nagyvállalatok tovább növekednek. Emiatt a nagyvállalatoknak óriási hatalmuk van, ami azt is jelenti, hogy kedvük szerint befolyásolják a politikát. Erre példa, amikor a vállalatok nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy csökkentsék az adókat, azáltal, hogy létszámleépítésekkel fenyegetőznek, példa rá a forrásokért folytatott háború, a privatizáció, a világpiac stb. Ezeket sokan a neoliberalizmus következményeinek tekintik, pedig valójában a kapitalizmustól teljesen elválaszthatatlanok.
További információ:
- Állatfelszabadítás és társadalmi forradalom
- Kapcsolat a társadalmi mozgalmak között (english)
